Kotrási iszap felhasználási eljárás megalapozása a „Szarvasi-1" energiafű alkalmazásával
A TÁMOGATÁS ÖSSZEGE
145 Millió Forint
Felszíni vizeink, a tavak, folyók, holtágak természetes üledéke túlzott lerakódás esetén feltöltődéshez vezethet, akadályozza a vízi közlekedést és az iszapban lerakódó szennyező elemek révén káros lehet a vízi élőhelyekre.
A meder tisztítása rendszeres kotrással oldható meg, majd a kitermelt kotrási iszap deponálása a hatályos jogszabályoknak megfelelő tárolókban történik meg.
A Sonic Kft. elnyert pályázata e depóniák rekultivációjának technológiai megalapozását célozza egy hazai fűfajta, a Szarvasi-1 energiafű felhasználásával. E növény nem csak toleráns a környezeti stresszekkel (szárazság, magas sótartalom stb.) szemben, hanem nagy biomassza hozama révén, megújuló energiaforrásként hasznosítható.
A projekt az iszapdepóniák ártalmatlanítását és környezetbarát hasznosításukon túl a növényi biomassza termelés maximalizálását is célozza, amelyhez komplex biológiai és környezetkémiai vizsgálatokat alkalmaz.
A természetes álló és folyóvizek mederkotrása mind ökológiai, mind ipari (pl. hajózhatóság) szempontból fontos. A kotrásból származó iszap veszélyes hulladéknak minősül és tározókban kerül elhelyezésre. Amellett, hogy toxikus nehézfémeket és mérgező szennyező anyagokat is tartalmazhat, magas tápelem tartalma révén, a hatályos rendszabályok betartása mellett, hasznosítható a növénytermesztésben.
Ezért az évelő Szarvasi-1 energiafűre alapozott, a tározókban is alkalmazható növénytermesztési technológiát dolgoztunk ki, ami hozzájárulhat a megújuló energiaforrások bővítéséhez az iszap ártalmatlanítása és hasznosítása mellett. A korábbi kutatásokra alapozva, rozsdamentes acélborítású, plasztikkonténerekben kísérleti ültetvényt hoztunk létre, amelyben a kontrollált körülmények között, kotrási iszapon termesztett energiafű növekedését, élettani jellemzőit, biomassza hozamát, elemtartalmát vizsgáltuk különböző stimulációs kezelések mellett, a kezeletlen iszappal és kontroll termőfölddel összehasonlításban.
A kezelések között kétféle növekedésserkentő baktériumtrágyát, kétféle műtrágyát és mikorrhiza inokulumot alkalmaztunk. Az energiafű növekedését a termőföldhöz képest már maga a kezeletlen iszap is serkentette, és az alkalmazott kezelések váltakozó mértékben növelték a hozamot. A DNS alapú mikrobiom vizsgálatok során számos baktériumtörzs jelenlétét, illetve fennmaradását igazoltuk, amelyek között több is növekedés serkentő tulajdonságokkal rendelkezik. A mikorrhiza inokulum a második évben mért hozam növekedését serkentette.
Megállapítottuk, hogy a kotrási iszapból az energiafű nem akkumulált a kontrollhoz képest nehézfémeket, és növekedése hosszabb távon fenntartható újravetés nélkül a vizsgált szubsztrátumokon. A termikus analízis szerint a biomassza fűtőértéke nagyságrendileg az akáccal és az olasznáddal esik egy csoportba. Végül több a közelmúltban felhalmozódott kotrási iszap vizsgálatát végeztük el a széles körű összehasonlíthatóság érdekében (Balaton, Duna, Körös). A mérések segítségével új, kotrási iszapokra adaptált termesztési technológiát állítottunk össze, amelynek demonstrálására a konténerekben kialakított, 50 mikroparcellából álló prototípus rendszert hoztuk létre.
